Járművek és tőrténetek
Mert engem ez érdekell!
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Honda
| Honda Motor Company, Limited | |
 |
|
| Típus | részvénytársaság |
| Alapítva | 1948. szeptember 24. |
| Székhely |  Tokió, Japán |
| Vezetők | Honda Szóicsiró (alapító) Fukui Takeo (elnök-vezérigazgató) |
| Iparág | járműipar |
| Termékek | személygépkocsik, teherautók, motorkerékpárok, robogók, ATV, elektromos generátorok, robottechnika, tengeri berendezések, sugárhajtóművek és kerti berendezések |
| Árbevétel | 94,24 milliárd dollár (2007) |
| Alkalmazottak száma | 167 231 (2007) |
| [http://Honda.com, World.Honda.com,Autos.Honda.com A Honda Motor Company, Limited weboldala] | |
A Honda Motor Company, Limited (本田技研工業株式会社, Honda Giken Kógjó Kabusikigaisa, ’Honda Kutató és Gyártó Rt.’) egy tokiói székhelyű multinacionális vállalat.
Az 1948 szeptemberében alapított Honda Motor Co. Ltd. létezése első percétől fogva kivételes színvonalú mérnöki teljesítményéről ismert. Az ezt követő 50 év során ezt olyan értékekkel bővítette, mint a társadalmi felelősségtudat és a környezet védelme. Mára egy több mint 150 ezer embert foglalkoztató világcéggé nőtt, amely 34 országban több mint 110 termelő- és fejlesztőegységet működtet. A 2002. március 31-én lezárt pénzügyi évben a Honda 8 millió motorkerékpárt, 4,4 millió munkagépet és 2,9 millió személyautót értékesített.
1977 óta nem Japán a Honda legnagyobb gépjárműpiaca. Ez a kitüntető cím azEgyesült Államokat illeti meg, ahol évente közel 1,25 millió Honda gépkocsit adnak el. Japán csak a márka második legnagyobb piaca, őt pedig Európa követi: ittNémetország és Anglia közel 60-60 ezer, Olaszország pedig 40 ezer eladott autóval a legjelentősebb nemzeti piac a földrészen.
A Honda az apró munkagépektől kezdve a kísérleti repülőgépekben használtturbólégcsavaros hajtóművekig nagyon sok mindent gyárt; motorjai a világ legtöbb országában kaphatóak. A Honda nevéhez fűződnek azok a kísérleti villanymotorok, amelyek a világ első, kifejezetten elektromos üzeműre épített, nikkel-fémhidrid akkumulátorról működő autóját, az EV PLUS-t hajtották. A szolárcellás járművekAusztráliában megrendezett 2000 mérföldes versenyén győzedelmeskedő, a The Dream (Az Álom) névre keresztelt gépkocsiban a nap energiáját használta fel.
Tartalomjegyzék[elrejtés] |
Honda motorok [szerkesztés]
A Honda Motor története a 20. század derekán kezdődött. Az első Hondák hatvan évvel azután jelentek meg, hogy 1886-ban a világ első motorja megjelent, ám mára a Honda az egész világot átölelő vállalatá nőtte ki magát, amely a lokalizáción alapuló globalizáció filozófiáját követi. A cég korábbi elnöke, Kavamoto Nobuhiko által Honda-módnak nevezett szemlélet a világ minden sarkában meghonosodott.
Ugyanakkor a Honda elsőként motorkerékpárjai révén tett szert hírnévre. A mai napig gyártja a világ legnagyobb számban előállított járművét, a négyütemű, 50 köbcentiméteres Cub C100 motorkerékpárt. Az 1958 óta folyamatosan gyártott kétkerekű, amelyet azEgyesült Államokban az „A legkedvesebb emberekkel Hondán találkozhat” szlogennel hirdettek, örökre megváltoztatta az emberek motorozásról alkotott elképzelését. A Cub C100 több mint 26 millió példányban talált gazdára, egyaránt lekörözve a Volkswagen Bogarat (mintegy 20 millió darab) és a Ford T-modell (16,5 millió). Az eladott Cub C100-asok száma évente három millióval gyarapszik, így aligha kell trónfosztástól tartania. A Honda a mai napig összesen 100 millió motorkerékpárt gyártott.
Története [szerkesztés]
Motorgyártás [szerkesztés]
A Honda és a Motor szó összekapcsolása eleinte szándékos volt.
A Honda Motor gyökereit az 1930-as években találjuk, amikor Honda Szóicsiró cége, a Tókai Szeiki Dzsúkógjó Kabusikigaisanehézipari vállalat elkezdett présöntött dugattyúgyűrűket gyártani. Az öntvények ridegek voltak, és rendre eltörtek, ezért Honda esti kurzuson elkezdett kohászatot tanulni, míg végül sikerrel járt. Apró cége túlélte a háborút követő gazdasági összeomlást. Prosperáló vállalatként vette ki részét Japán feltámadásából, és a tökéletesen kidolgozott részleteket és egyensúlyt igénylő motorkerékpár-gyártással alapozta meg hírnevét. Mire a vállalat elkezdett gépkocsikat gyártani, mérnökei és kereskedői már számos sikert tudhattak maguk mögött. A Honda motorkerékpárok a világ versenypályáin bizonyították képességeiket, és hamarosan a közutakon is legendává váltak.
A korábban mezőgazdasági járművekben használt kétütemű Mikuni motorok primitívek és aprók voltak, rossz hatásfokkal működtek. Azonban kis méretüknél fogva be lehetett őket szerelni egy kerékpár vázába, igaz, a vezetőknek emelkedőkön pedálozniuk kellett. Ám a pusztulásból talpra álló országban a legkezdetlegesebb motorizált jármű is létfontosságú volt. A mindig túlzsúfolt buszok és vonatok megbízhatatlanul jártak, a személyautók pedig az üzemanyaghiány miatt gyakorlatilag hasznavehetetlenek voltak. Ez az egyszerű kis robogó azonnal sikeres lett. Tömegekben özönlöttek a vásárlók, hogy hozzájuthassanak a naponta egy példányban gyártott Honda kerékpármotorhoz.
Amikor 1947-ben elfogytak a háborúból megmaradt Mikuni kétütemű motorok, Honda saját pénzén kifejlesztett egy 50 köbcentiméteres motort. Ez volt az A-típus: egy mágneses gyújtású motor, a hátsó kerékhez vezető szíjhajtással, az utas lábát burkolat védte a hajtószíjtól. A továbbra is súlyos üzemanyaghiány kiküszöbölésére Honda felvásárolt egy fenyőerdőt, és a fákból nyert gyantát benzinnel keverve egyfajta terpentinszeszt állított elő.
A háborút követő években a japán kereskedelem szervezetlen volt, a bankok és a hitelintézetek kaotikusan működtek. Nem léteztek motorkerékpár-kereskedői hálózatok, ezért a vállalkozást gondosan meg kellett szervezni. Így Honda miután a dugattyúgyűrű-üzletágat1945-ben eladta a Toyotának, 1946 októberében megalapította a Honda Műszaki Kutatóintézetet. A hangzatos nevű vállalat belső szervezetét Fudzsiszava Takeo hozta létre, aki 1948 márciusában csatlakozott Hondához. Ugyanazon év szeptemberében ok ketten 1 millió jen (mintegy 1000 angol font) alaptőkével létrehozták a Honda Motor Companyt, és elkezdték gyártani az új 90 köbcentiméteresB-típusú motorkerékpárt. Honda gyakorlatiassága és ötletessége nem ismert határokat. A B-modell alapjaira egy háromkerekű szállítójárművet is építettek, amelyre hátul nyitott dobozt szereltek.
A pénzforgalmat és a könyvelést Fudzsiszava kezelte. Megnövelte az alaptőkét, az 1949 augusztusában bemutatott D-típusú, 98 köbcentiméteres kétütemű modellhez pedig újszerű értékesítési rendszert dolgozott ki. A járművet Dreamnek, azaz Álomnak nevezték el, mivel kényelmes nyerge és teleszkópvillája álomszerű komfortot nyújtott (legalábbis a korábbi megoldásokhoz képest). Háromszögváza nehéz volt, a motor pedig mindössze 3 lóerőt teljesített.
A kor kétütemű motorjainál jóval fejlettebb volt az a kifinomult négyütemű motor, amellyel a Dream E-modellnek végsebessége már 72 km/h volt. Egy tokiói üzemben naponta 130 motorkerékpár készült. A versenytársakat lenyűgözte az új motor, négy gyár kivételével mind bezárta kapuit. Honda motorja műszaki csoda volt: az egyhengeres, 146 köbcentiméteres, felülszelepelt erőforrás két szívó- és egy kipufogóoldali szelepét emelőrudak működtették. Honda meggyőződésévé vált, hogy a modern technológia mindenre képes megoldást nyújtani.
Az 1950-es évek koreai háborúja sürgetővé tette Japán nemzetközi kapcsolatainak ismételt kiépítését, és felgyorsította a kereskedelmi sikereket. A valutaárfolyam stabilizálódott, a kormányzati szabályozás enyhült, és elindult egy privatizációs program. A gazdaság fejlődésével együtt azonban a piaci verseny is erősödött.
A piac válogatóssá vált. A havonta 6500 példányban gyártott, kerékpárra felszerelhető motorok iránti kereslet visszaesett. A Honda 90 köbcentiméteres J-típusú Benly motorkerékpárja túl zajos volt, a Huno robogó pedig túlhevült a műanyag burkolat alatt. A vezetés és a munkások egyetértettek abban, hogy a helyzet stabilizálása érdekében csökkenteni kell a termelést. Ez a megegyezés alapozta meg azt az együttműködési kultúrát, amely a mai napig jellemző a Hondára.
Autógyártás [szerkesztés]
A Honda már 15 éve működött, amikor elkezdett gépkocsikat gyártani, és újabb tíz évbe telt, mire a nemzetközi autóipar fontos szereplőjévé vált. A 80-as évek elején a Honda már vezető multinacionális vállalat volt. A Honda 1963-ban 136 járművet gyártott. Egy évvel később 5210, 1965-ben pedig már 8779 darabot, amelyek egynegyedét exportálták. A termelés ezután visszaesett 3209 járműre, egy újabb év elteltével, 1967-ben azonban ismét fellendült, nem kevesebb, mint 87 000 darabra. A siker kulcsa az erős hazai piac volt:1968-ban 186 500, 1969-ben 232 000 járművet gyártottak, és a termelésnek csupán 5%-át exportáltak.
A Honda első sorozatgyártású négykerekűje a sportos S500 kétüléses, valamint a T360 haszonjármű volt. Ezeket követte a fejlett S600kupé, majd 1965 októberében az L700 kombi. Az S500-ast benevezték az 1964-es Liege–Szófia–Liege-ralira, az 1967-es világbajnok,Denny Hulme által vezetett S600 pedig kategóriagyőztes lett a Nürnburgringen szeptemberben megrendezett ADAC 600 kilométeres tartóssági futamon. Ez volt a Honda első sikeres autóversenye.
Az N360 törpeautó kéthengeres négyütemű motorja félelmetes 8500/perc fordulatszámig pörgött fel. A 354 cm³-es erőforrás 31 lóerőt teljesített, és teljesen szinkronizált, négyfokozatú sebességváltón keresztül hajtotta az autó első kerekeit. A Honda a motorokról autókra átnyergelő fiatal japán vásárlóknak szánta a kocsit. Az N360 időzítése tökéletes volt: az 1960-as években megkezdődött a kisautók forradalma.
Honda a léghűtés lelkes híve volt, ami hosszan tartó, emlékezetes viták forrása volt közte és mérnökei között. Az 1969-es Honda 1300tervein dolgozva szerette volna, ha az N360 és az azt leváltó, N600 mellett a többi utcai modell is léghűtést kapna. Az elegáns kisautó 100 lóerős, keresztben beépített motorja 176 km/h végsebességre tette képessé az elsőkerék-hajtású modellt, amelyet tárcsafékekkel, valamint a zajcsökkentés érdekében Dual-Dyna léghűtéssel (DDAC) szereltek fel. A rezonanciák csillapítására egy bonyolult, hűtőszárnyakkal kombinált légbevezető rendszert terveztek, így a motor minden idők egyik leghalkabb léghűtéses erőforrása lett.
Az autó 1970-ben bemutatott, kecses kupéváltozata népszerű volt, a szedánt azonban 1972-ben le kellett váltani a vízhűtéses 145-ös modellel. A problémáknak köszönhetően a Honda kutatási és fejlesztési részlegei nagyobb mozgásteret kaptak. Honda 1973-ban elfoglalta a legfelső tanácsadó tiszteletbeli posztját.
A Honda Motor nem családi vállalkozás volt, és Honda szabályát, ami megtiltotta a családtagok belépését, az igazgatókra is kiterjesztették. A vállalat minden egyes tagja egyenlőnek számított, különbségek csak a dolgozók szerepében, illetve a fizetésükben mutatkoztak. Ez a filozófia minden újonnan létrehozott irodában és üzemben is érvényes volt.
Járművek és tőrténetek - © 2008 - 2024 - burau.hupont.hu